Az ESG nem újabb kötelezettség, hanem Lehetőség

Idén májusban ismét megrendezésre került az ESG Summit, Magyarország egyik legjelentősebb fenntarthatósági fóruma. A rendezvénynek az Akvárium Klub adott otthont, egy vibráló, kreatív tér, ami tökéletesen tükrözte a fenntarthatóság sokszínű és interdiszciplináris megközelítését. Az esemény alatt több párhuzamos előadás folyt különböző termekben, emellett színházi performansz, élő podcast-felvétel, izgalmas kiállítók (épülethálóból készített tolltartóval gazdagodtunk) és számos kerekasztal beszélgetés is színesítette a programot. A 2025-ös esemény különösen sokrétű és előremutató volt: beszámolt technológiai innovációkról, új közösségi modellekről, és rávilágított arra is, hogyan lehet a vállalati működés valóban fenntartható, nemcsak papíron, hanem a mindennapokban is.

Pontokba szedtük azokat a gondolatokat és inspirációkat, amelyeket magunkkal hoztunk erről az eseményről, abban a reményben, hogy másokat is elindítanak egy fenntarthatóbb irányba.

• Energiahatékonyság: kezdjük kicsiben, gondolkodjunk nagyban
  

Sokat beszélünk zöld átállásról, de sokszor megfeledkezünk arról, hogy a legnagyobb változások a legegyszerűbb helyeken kezdődnek. A legnagyobb hatást így nem feltétlen csak a rendeletek, hanem a tudatos viselkedésváltozás hozza.

Egyre fontosabb a háztartási és vállalati energiahasználat racionalizálása. Gyakorlati példák is elhangzottak: valóban szükségünk van otthon külön hagymaszeletelő gépre? Kell-e egyszerre működnie a tévének, a laptopnak és a szárítógépnek? Időzítsük tudatosan a fogyasztást, például ne a csúcsidőben hűtsük le az otthonunkat. Tervezzünk, számoljunk, mérjünk. Minden apró lépés számít.

Egyre világosabb az is, hogy a vállalatoknak nemcsak a saját kibocsátásukat kell mérsékelniük, hanem a munkavállalók felé is felelősséggel tartoznak. A Summiton többször elhangzott, hogy a munkáltatók támogathatják dolgozóikat viselkedésváltozásban, legyen szó energiatakarékos eszközökről vagy közlekedési alternatívákról. Az ebből származó megtakarításokat pedig visszaforgathatják juttatásokba, közösségi programokba, egészségmegőrzésbe. Ez nem csak pénzügyi win-win: ez kultúraváltás.

• Újragondolt terek: szalmastadionok és passzív házak
  

Ha fenntarthatóság, akkor gyakran az energiafelhasználás, a közlekedés vagy a hulladékkezelés jut eszünkbe, pedig már maga az épített környezet is óriási ökológiai lábnyommal rendelkezik. Az ESG Summiton bemutatott szalmastadion példája új dimenziókat nyitott: természetes, helyben elérhető alapanyagok, mint a szalma, nemcsak alacsony kibocsátású építkezést tesznek lehetővé, hanem kiváló szigetelést is biztosítanak.

Ugyanez a gondolkodásmód jellemzi a passzívház-technológiát is, amely az energiahatékonyságot nem utólagos optimalizálással, hanem már a tervezés fázisában beépíti. Ezek az épületek kevesebb energiát használnak, kisebb terhet rónak a hálózatra, és hosszú távon is gazdaságosak. A jövő épülete nemcsak modern és esztétikus, hanem takarékos és környezettudatos is.

• Energiaközösségek: az együttműködés új formája
  

Egyre több európai országban (és már Magyarországon is) alakulnak úgynevezett energiaközösségek – olyan együttműködések, ahol a lakók, vállalkozások vagy intézmények közösen termelnek és fogyasztanak megújuló energiát, például napelemek révén. A Summiton bemutatott példák szerint ezek a közösségek nemcsak gazdaságosabbá teszik az energiahasználatot, de erősítik a társadalmi összetartozást is.

Az ilyen modellek különösen fontosak lehetnek helyi önkormányzatok, társasházak, kisvállalkozások számára, akik így együtt csökkenthetik a költségeiket, karbonlábnyomukat, és közben részt vehetnek a fenntarthatósági átmenetben.

Ugyanakkor a fejlődés előtt álló legnagyobb akadály jelenleg a finanszírozás hiánya. A közösségek gyakran nem rendelkeznek elegendő tőkével a beruházásokhoz, miközben a jogi és technikai környezet is még alakulóban van. Éppen ezért nemcsak társadalmi vagy környezeti, hanem komoly üzleti potenciállal is bírnak: megfelelő támogatással, pénzügyi eszközökkel és partnerségekkel ez a szegmens a fenntartható energetika egyik kulcsszereplőjévé válhat.

• Mesterséges intelligencia: okosan és takarékosan
  

Az AI a jövő egyik hajtóereje, de csak akkor lesz valóban fenntartható, ha a vele járó környezeti terhelést is számításba vesszük. A rendezvényen számos előadó hívta fel a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia működtetése – az adatfeldolgozástól a tárolásig – komoly energia- és vízhasználattal jár.
A helyes út: tudatos, célorientált használat. A technológia ott legyen jelen, ahol valódi értéket, de ne használjuk indokolatlanul, rutinműveletekhez, pusztán a trend kedvéért.

• Számoljunk utána: karbonlábnyom a social médiában
  

Magyarországon 1 óra 48 perc social média használat az átlagos naponta. Ez 300.000 háztartás éves energiaigénye.
Ha mindenki csak 1 perccel kevesebbet használná naponta, akkor 2.000 háztartásnak az energiaigényét spórolnánk.

A Carbone Crane cég meghökkentő számokkal rávilágított arra, hogy digitális jelenlétünk, mint a napi e-mailek, posztolás, videózás, streamelés, mind-mind energiát igényelnek, adatközpontok formájában, amelyek sokszor vízzel hűtöttek és nagy áramfogyasztással működnek.
A vállalat által fejlesztett kalkulátor segít kiszámítani, mennyi szén-dioxid kibocsátás társul például egy kampányhoz vagy akár egy social media poszthoz.

Már egészen apró technikai finomításokkal is sokat lehet spórolni. A Carbone Crane képes például egy kép fájlméretét úgy optimalizálni, hogy az jelentősen kisebb legyen – anélkül, hogy az olvasó vagy néző egyáltalán észrevenné a minőségbeli különbséget. A fájlméret csökkentése összeadódva komoly energiamegtakarítást jelenthet.
Az üzenet világos: a digitális világ is lehet zöldebb – de ehhez tudatosság és mérések kellenek. Ez új lendületet adhat a tudatos digitális magatartásnak is.

A MagNet Bankkal - értékalapú működése és társadalmi felelősségvállalása okán- nemcsak jelen voltunk, hanem aktívan részt is vettünk a párbeszédben.
Ahol a „jól-lét” nem bónusz, hanem alapérték című kerekasztal beszélgetésen, a MagNet Bank képviseletében Molnár Csaba, közösségfejlesztési igazgató személyesen vett részt.

Az egyik legerősebb állítás, amely elhangzott tőle: „A mai munkahelyek nagy része nem a megélhetést szolgálja, hanem a túlélésünket veszélyezteti – pszichésen, társadalmilag és ökológiailag is.”

Ez a gondolat megrázó és egyben elgondolkodtató is. Hogyan lehetne a munkahely támogató része az életünknek? Lehet a felszínen wellbeingről beszélni, miközben a szervezeti struktúrák, amelyekben dolgozunk, mélyen ellentmondanak ennek.
Molnár Csabával egyetérthetünk abban, hogy a jól-lét nem csupán egy jógaóra vagy egészségnap. Nem az irodai masszázs, a bringaflotta vagy a gyümölcsnap számít igazán, hanem az, hogy lehetünk-e önazonosak, élhetünk-e igazán a munkahelyünkön. Az igazi jól-lét az, amikor nem kell szerepet játszanunk.

Mi, a MagNet Bankban arra törekszünk, hogy a munkatársaink ne csupán „dolgozzanak” nálunk, hanem jelen legyenek, kapcsolódjanak, teremtsenek. Hogy ne legyen disszonancia a munkájuk és a belső értékeik között. Mert ez a pszichés egészség egyik legfontosabb feltétele.

Valójában nem is az a kérdés, hogy a munkahely mit ad az életünkhöz, hanem az, hogy mi mit adunk hozzá ahhoz a világhoz, amelyben élni szeretnénk. A kerekasztalrésztvevői mind egyetértetek abban, hogy a jó jövőbeli munkahely nem a tőkéről, hanem az értékteremtésről szól. Ahol az ember nem eszköz, hanem cél. Ahol van bizalom, felelősségvállalás, kiteljesedés, ott lehet a munkavállaló igazán jól, és ott tud igazán jól működni a cég is.

A fenti gondolatok mind egy irányba mutatnak: az ESG nemcsak szabályozási kötelezettség, hanem lehetőség.
Olyan út, amely segít egy igazságosabb, élhetőbb, gazdaságilag is fenntarthatóbb világot építeni – vállalati és egyéni szinten egyaránt.