Az X generáció szülötteként nem emlékszem, hogy az iskolában tanították volna azt, hogy mit jelentenek a pénzügyek a mindennapokban,
tehát amit a szüleimtől láttam, vagy tőlük tanultam az volt a pénzügyi nevelés, abból alakult ki az én pénzügyi tudatosságom,
amennyiben annak nevezhetem magam. Mi a helyzet a jelenben, változott ez?
Hol kezdődik a pénzügyi tudatosság, és miként függ össze a pénzügyi neveléssel? ![]()
Csatos Erika pénzügyi mentorral, az Álomjövő tanácsadó iroda alapítójával beszélgetünk
{{timeAgo}}
2024. május 14.
Több mint két évtizede vagyok pénzügyi mentor és azt látom, hogy fejlődik a pénzügyi tudatosságunk, de még mindig le vagyunk
maradva a nyugati országokhoz képest. Fontos lenne, hogy ne csak költsünk, hanem gazdálkodjunk is, hogy legyenek hosszútávú
pénzügyi terveink, és biztonsági tartalékunk. Általános szabály, hogy legalább fél évre elegendő, az alapvető megélhetési
kiadásainkat fedező megtakarítással kellene rendelkeznünk.
Sajnos Magyarországon egyelőre ezzel sem állunk túl jól. Az oktatás területén sincs túl sok változás, nem igazán kapnak gyakorlati
útmutatást a fiatalok ahhoz, hogy hogyan kell beosztani a pénzt, mit jelent az, hogy bevétel, kiadás, hitel, megtakarítás
és még sorolhatnám. Ha a családban sem kapják meg ezeket az ismereteket a gyerekek, ha a szülő sem tud jó példát mutatni otthon,
akkor sajnos előfordulhat, hogy a gyermek egyfajta hátránnyal indul az életben. Hiszen a saját hibájukból kell majd tanulniuk,
miközben ez megelőzhető lett volna. A kutatások is azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiket a család bevon a pénzügyekbe,
jóval felelősségteljesebb felnőttekké válnak. Tehát a pénzügyi nevelés valahol ott kezdődik, hogy a szülők önmaguk is törekedjenek
pénzügyileg tudatossá válni, és ezt a tudást a következő generációnak átadni.
Mikor érdemes/lehet elkezdeni a pénzügyi nevelést és hogyan?
Természetesen a pénzügyi nevelés egy folyamat, és az életkor az, amit a leginkább figyelembe kell venni. Már egészen kicsiknél
is el lehet kezdeni akkor, amikor már vannak fogalmaik a számokról, amikor már el tudnak számolni legalább húszig. Nyilván
játékos formában, akár erre a területre fókuszáló társasjátékokat játszva is szót ejthetünk a pénzről. Például ha bevásárolni
megyünk, akkor a kisiskolás már megírhatja a bevásárló listát, és figyelhet arra, hogy ne csábuljunk el, és csak azokat a
tételeket tegyük a kosárba, amiket előre felírtunk, a végén össze is adhatjuk együtt a számlát, hogy lássuk, mire mennyit
költöttünk. Tehát a játékosság és az életszerűség rendkívül sokat segíthet, hogy könnyedén bevonjuk őket az életkoruknak megfelelő
pénzügyi folyamatokba. Így szép lassan hozzá lehet őket szoktatni ahhoz, hogy a pénz, és az, hogy mindez milyen lehetőségeket
biztosít számunkra, ne legyen tabu téma a családban.
Azt gondolom, hogy a pénzügyi nehézségeinket sem érdemes elhallgatni a gyerekek elől. Természetesen itt is az életkori sajátosságoknak
megfelelően adjuk át az információkat, figyelve arra, hogy ne alakítsunk ki bennük ezzel felesleges pénzügyi szorongást. Fontos,
hogy lássák, hogy okos előrelátással a pénzügyi problémák is megoldhatóak. Ha megtapasztalják, hogy a szülőknek sikerül egy
nehezebb pénzügyi élethelyzetből kikormányozni a családot, ez az élmény később nekik is segíthet, akár fiatal felnőttként
egy-egy anyagi kihívás leküzdésében. És még egy jó hírt hadd osszak meg az olvasókkal: ahhoz, hogy pénzügyileg tudatosak legyünk,
nem kell matekzseninek lenni. A mindennapi pénzügyeink sokkal inkább szólnak az elveinkről, értékeinkről, és a döntéseinkről.
Arról, hogy mire adjuk a pénzünket, és mire nem. Ismerjük-e az igazi igényeinket, tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi az, ami
tényleg boldoggá tesz minket, és mi az, amiről a kereskedelem csak elhiteti velünk, hogy szükségünk van rá. A fogyasztói társadalom
egyre erősebb szorításában ezek azok a dolgok, amiken még szintén érdemes elgondolkodni, ha a pénzügyi tudatosságról beszélgetünk.
A zsebpénz, valamint a bankszámla/bankkártya használat kapcsán mit tanácsolsz a szülőknek?
Én azt gondolom, hogy a zsebpénzt alsó tagozatban, 2. vagy 3. osztályban már minden további nélkül bevezethetjük, de fontos,
hogy itt is tisztában legyünk néhány szabállyal. Például, hogy minél kisebb a gyerek, annál rövidebb időre adjunk zsebpénzt,
eleinte például egy hétre, hiszen a kisebbek még ennyi időtávot tudnak jól belátni. Később aztán, ahogy nőnek ez változhat
két heti majd egy havi összegre is. A középiskolásoknál akár már az olyan különböző „kötelező” kiadásaikat is belekalkulálhatjuk,
mint a tömegközlekedési bérlet, a menza vagy az edzés díja, hiszen ez is felelősség, hogy ezentúl ők intézik ezeket a befizetéseket.
A zsebpénz összegét szerintem mindig a családok anyagi helyzete határozza meg, de azt semmiképp nem tartom jónak, hogy számolatlanul
adjunk pénzt a kezükbe. Minden hónap végén üljünk le gyerekeinkkel, és nézzük át közösen mire ment el a havi zsebpénz, mi
volt helyes, és mi volt rossz döntés a felhasználás során. Nagyon fontos lenne, hogy a költés mellett pár hónapos megtakarítási
célokat is fogalmaztassunk meg a gyerekekkel. Ez által megtapasztalhatják a „sok kicsi sokra megy” elvét, és kialakulhat a
pénzgyűjtögetés örömteli élménye is. Vitatott kérdés, hogy az átlagos mindennapi feladatok megoldását - legyen szó a háztartásról,
vagy iskolai dolgokról - anyagi ellentétellel jutalmazzuk.
Véleményem szerint az alapvető zsebpénzt adjuk alanyi jogon, már csak azért is, hogy ezzel az összeggel kísérletezve a gyerek
tanulhasson a beosztásról, a pénz értékéről. Ami pedig a bankszámlát, a bankkártya használatot illeti ez is az önállósághoz
vezető egyik út, ráadásul a mai világban szinte kikerülhetetlen eszköz. Már a 3 évesek is beviszik a boltos szerepjátékba
a bankkártyát, a kamaszok pedig mindezt élesben is kipróbálhatják, hiszen nekik akár már 14 éves kortól nyithatunk bankszámlát.
Ez azért is hasznos, mert egyrészt a pénz virtuális formája nem kézzel fogható, így jó, ha ezt is időben elkezdjük bevezetni
a gyakorlatba, másrészt kényelmes megoldás lehet az említett megtakarítások gyűjtésére, nem beszélve azokról az esetekről,
mikor gyermekünknek esetleg rövid időn belül van szüksége pénzre, így egy gyors utalással megoldhatjuk a problémát. A digitális
pénzügyek biztonságos intézése pedig szinte napi téma, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet ezen a téren se, a ránk leselkedő
virtuális veszélyekre.
Az interjút Csuth Judit készítette.
