A hozzáférés önmagában nem elég: az értékalapú bankok a pénzügyi inklúzió szélesebb megközelítését sürgetik.

Attól, hogy valakinek van bankszámlája, még nem feltétlenül része ténylegesen a pénzügyi rendszernek. A pénzügyi szolgáltatások lehetnek ugyan elérhetők, de a gyakorlatban sokan mégsem tudnak élni velük, mert túl drágák, nehezen használhatók, nem igazodnak megfelelően az élethelyzetükhöz vagy a valós igényeikhez.

Erre hívja fel a figyelmet a Faces of Inclusion kampány, amely a Global Alliance for Banking on Values (GABV) éves globális kezdeményezése, a Banking on Values Day 2026 központi témája. Idén az értékalapú bankok világszerte a pénzügyi kirekesztés különböző formáira irányítják rá a figyelmet, és olyan gyakorlati megoldásokat mutatnak be, amelyek révén a pénzügyi rendszer jobban szolgálhatja az emberek, a vállalkozások és a közösségek igényeit.

A MagNet Bank amely 2016 óta tagja a GABV-nek, azért csatlakozik a globális kampányhoz, hogy kifejezze elkötelezettségét a pénzügyi befogadás és az értékalapú bankolás mellett.

A MagNet Közösségi Bank értékalapú működésének része, hogy pénzügyi szolgáltatásain keresztül is tegyen az esélyegyenlőségért és a társadalmi befogadásért.
A PayPlusz Programban minden első sikeres bankkártya-digitalizáció után 500 forinttal támogatja a hátrányos helyzetű fiatalok digitális fejlődését; 2026-ban a támogatott Kompánia Alapítvány csepeli programjaiban évente mintegy 200 gyermek kap személyre szabott segítséget.
A Bank emellett külön figyelmet fordít a nők pénzügyi helyzetére és önállóságára: egy átfogó kutatás mellett női vállalkozókat bevonó programokkal és közösségi eseményekkel vizsgálja, hogyan alakíthat ki a nők eltérő élethelyzeteihez és valós igényeihez jobban illeszkedő pénzügyi megoldásokat.

A pénzügyi kirekesztés a helyi gazdaságokra is hatással van

A pénzügyi kirekesztés különböző rétegeinek jobb megértése érdekében a GABV felmérést végzett 48 országban működő 74 tagintézménye körében. A felmérésben részt vevő intézmények a tagság 89%-át képviselik. Válaszaik gyakorlati képet adnak azokról az akadályokról, amelyekkel a pénzügyi intézmények találkoznak, valamint azokról a megoldásokról, amelyekkel igyekeznek ezeket leküzdeni.

Az eredmények arra világítanak rá, hogy önmagában a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem egyenlő a pénzügyi befogadással. Bár a válaszadók 36%-a a hozzáférés hiányát nevezte meg a pénzügyi kirekesztés leggyakoribb okaként, közel kétharmaduk olyan akadályokat említett, amelyek akkor is fennállnak, amikor a szolgáltatások egyébként rendelkezésre állnak. 
42% szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szolgáltatások nem igazodnak megfelelően az emberek igényeihez, 14% a bizalom vagy a használat hiányát, 8% pedig a költségeket emelte ki. 

A résztvevők a pénzügyi rendszerből fakadó akadályokra is rámutattak. Különösen jelentős problémának tartják a fedezeti vagy jogosultsági követelményeket (62%), a szükséges dokumentumok vagy hivatalos személyazonosság hiányát (38%), valamint a pénzügyi szolgáltatások költségeit (29%). 

Martin Rohner, a Global Alliance for Banking on Values ügyvezető igazgatója:
„A pénzügyi befogadást nem pusztán az alapján kell mérnünk, hány ember válik a pénzügyi rendszer részévé, hanem az alapján is, hogy ez a rendszer valóban működik-e számukra. A pénzügyi szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek, megfizethetőnek és az emberek valós igényeihez, élethelyzetéhez igazodónak kell lenniük. Az idei Banking on Values Day alkalmából a statisztikák mögé nézünk, hogy megértsük a pénzügyi befogadás és kirekesztés különböző valóságait."

A pénzügyi szolgáltatások elérhetősége ellenére sokan továbbra sem tudnak ténylegesen hozzáférni azokhoz.
A felmérés válaszadóinak harmada szerint ez fokozza az emberek gazdasági kiszolgáltatottságát.
18% szerint sokan informális vagy kizsákmányoló hitelezési formákhoz kénytelenek fordulni, 14% szerint nem jutnak hozzá megfizethető hitelhez, 12% pedig azt emelte ki, hogy az érintettek nem tudnak megfelelően részt venni a formális gazdaságban és a munkaerőpiacon. 
A válaszadók 11-11%-a a vállalkozások elindításának és növekedésének akadályait, illetve a helyi gazdasági fejlődés korlátozását is megjelölte következményként. 

A nagyon eltérő társadalmi és gazdasági környezetben működő szervezetek válaszai alapján a pénzügyi kirekesztés leggyakrabban az alacsony jövedelmű embereket és háztartásokat (53%), a menekülteket (45%), a vidéki vagy távoli térségekben élőket (41%), a nőket (29%), valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (24%) érinti.

A megkérdezett értékalapú bankok szerint e csoportok pénzügyi befogadását leginkább a személyes kapcsolatokra épülő bankolás (52%), az egyedi igényekre szabott pénzügyi termékek (50%), valamint a pénzügyi tudatosságot fejlesztő programok (41%) segíthetik. 

Közös kihívás

A felmérésben részt vevő GABV-tagintézmények a tágabb pénzügyi ökoszisztéma szerepét is hangsúlyozták. Arra a kérdésre, hogy mi lenne a kormányok és szabályozó hatóságok legfontosabb feladata, 41% azt válaszolta, hogy a bankokra vonatkozó ösztönzőket vagy követelményeket jobban össze kellene hangolni a pénzügyi inklúzió céljaival. 26% a pénzügyi tudatosságot fejlesztő kezdeményezések támogatását emelte ki, míg 12-12% az erősebb fogyasztóvédelmi kereteket és a digitális infrastruktúra fejlesztését tartotta elsődlegesnek.

A részletes felmérés eredményei és a Faces of Inclusion kampány itt érhetők el.