Aszály után áradás - Hogyan alkalmazkodhatunk napjaink vízügyi kihívásaihoz?

A hosszas aszályos időszak éppen az EU Víz Ellenállóképességi Stratégia kihívásairól és lehetőségeiről szóló konferencia napján szakadt meg, és adta át helyét a víztöbbletnek (és nem vízfeleslegnek). A MagNet Közösségi Házban tartott szakmai találkozón - a Civil EU Elnökség célkitűzésének megfelelően - a résztvevők az akadémiai és civil szféra képviselőitől (több mint fele külföldi előadó volt) hallgathatták meg, milyen kihívásokkal néz szembe a vízügyi szektor, és milyen mintaprojektek léteznek már arra, hogy megfelelően alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz (az összes előadás PDF formátumban itt elérhető, összefoglalót lásd később).

Aktuális lett

Az éghajlatváltozás miatt Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára. A 2024-es év elmúlt 90 napja a bizonyíték arra, hogy a változás elkezdődött. A HungaroMet honlapján elérhető adatok bizonyítják, hogy hirtelen nagy mennyiségű csapadék érte hazánkat, ami az átlagtól jelentős eltérést okoz, de ettől még a vízhiányos állapot három hónapos (90 napos) távlatban fennmarad. Mindez bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében nem lehet tovább halogatni a cselekvést és újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást.

Konferencia nyilatkozat

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a konferenciáján elhangzott előadások alapján az esemény szervezői összeállítottak egy nyilatkozatot, ami az Európai Bizottság és a magyar kormány felé fogalmazott meg számos követelést. A civil szervezet képviselői fontosnak tartják, hogy a Mario Draghi által fémjelzett versenyképességi jelentésből kimaradt zöld szempontok is megjelenjenek a hamarosan felálló új Európai Bizottság következő ötéves programjában. Mind az EU-s mind a hazai döntéshozók be kell lássák, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem sikerülhet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építenünk.

“A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel.”
Ezt nem a civil szervezetek mondják, hanem a 2020. évi XLIV törvény a klímavédelemről. A jogszabály, bár nem említi, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozásból adódó extrém vízhelyzeteknek, a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó közpolitikai szabályokra utal, ezért fontos lenne ha a kormány figyelembe venné a konferencia nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat.

A javaslatok közül fontos kiemelni az alábbiakat:

• Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, ami a vizek gyors elvezetését, sokszor a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
• Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
• Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a Civil EU Elnökség zárásával a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll.

Az előadásokról készített összefoglaló itt található.