Miért válik egyre fontosabbá az ESG „S”, azaz Social pillére?
Az ESG kapcsán sokan elsőként a környezetvédelemre gondolnak, pedig a társadalmi („Social”) pillér legalább ennyire fontos és számunkra a konferencia egyik leginspirálóbb része ez a szekció volt.
Ide tartozik többek között:
- a munkavállalók jólléte,
- a munkahelyi egészség és biztonság
- a sokszínűség és befogadás,
- az esélyegyenlőség,
- a mentális egészség,
- a közösségi kapcsolatok,
- valamint az, hogy egy vállalat milyen hatást gyakorol az emberek életére.
A társadalmi fenntarthatóság végső soron arról szól, hogy milyen minőségű emberi kapcsolatokat, közösségeket és munkahelyeket
építünk. A Social szekció előadásai pedig világosan megmutatták, hogy a fenntarthatóság egyik legfontosabb kérdése valójában maga az ember.
Sün vagy róka? Mitől lesz valaki jövőálló? A Social szekció egyik legerősebb előadását Prof. Dr. Aczél Petra egyetemi tanár
tartotta.
Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a bizonytalanságokkal teli világban nemcsak a megszerzett tudás számít,
hanem az is, hogyan viszonyulunk a minket körülvevő változásokhoz.
A „sün vagy róka” hasonlat ezt rendkívül szemléletesen mutatta be.
A sündisznó veszély esetén összegömbölyödik, és tüskéi védelme mögé húzódik. Bezárkózik, védekezik, igyekszik kizárni a külső
hatásokat.
A róka ezzel szemben figyel, megfigyel, alkalmazkodik. Nyitott a környezetére, kíváncsi, folyamatosan gyűjti az információkat,
és rugalmasan reagál a változó körülményekre.
A kérdés természetesen nem az, hogy melyik magatartás a helyes. Sokkal inkább az, hogy mi magunk hogyan működünk a mindennapokban.
Ha váratlan helyzettel találkozunk, ösztönösen védekezünk és bezárkózunk, vagy inkább megpróbáljuk megérteni a környezetünket
és alkalmazkodni hozzá?
Az előadás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a jövőállóságot egyre kevésbé a felhalmozott tudás, és egyre inkább
az emberi kompetenciák határozzák meg. A szakmai tudás továbbra is elengedhetetlen, de önmagában már nem elegendő. Felértékelődnek azok a képességek, amelyeket sem
automatizálni, sem mesterséges intelligenciával helyettesíteni nem lehet:
- bátorság,
- kockázatvállalás,
- kreativitás,
- empátia,
- problémamegoldás,
- döntésképesség,
- bizonytalanságkezelés,
- etikus gondolkodás,
- alázat.
Az előadás természetesen érintette az AI-t is egy kutatást bemutatása által, amely három csoport teljesítményét vizsgálta az AI használatával kapcsolatban.
Az egyik csoport gyakorlatilag minden munkafolyamatban mesterséges intelligenciára támaszkodott. A másik az ötleteléshez is
használta az AI-t. A harmadik csoport saját maga végezte a kreatív gondolkodást és az ötletalkotást, az AI-t pedig csak a
kivitelezés, rendszerezés és támogatás során alkalmazta. A legjobb eredményt ez utóbbi csoport érte el.
A tanulság világos volt: a kreatív gondolkodást és az emberi ítélőképességet nem érdemes kiszervezni a technológiának.
Az AI a leghasznosabb akkor, ha támogatja az embert, nem pedig helyettesíti.
A Social szekció egy másik figyelemre méltó témája a prezentizmus volt. De mi az a prezentizmus, és miért beszél róla egy
ESG konferencia?
A prezentizmus azt jelenti, hogy valaki fizikailag jelen van a munkahelyén – vagy online bejelentkezve dolgozik –, de valójában
nem képes teljes értékű teljesítményt nyújtani.
Ennek oka lehet:
- túlterheltség,
- stressz,
- betegség,
- kimerültség,
- kiégés közeli állapot.
A prezentizmus azért veszélyes, mert kívülről sokszor láthatatlan. A munkavállaló jelen van, mégis csökken a koncentrációja,
romlik a döntéshozatali képessége, és hosszú távon a szervezet teljesítménye is sérülhet.
Ez jól mutatja, hogy a munkavállalói jóllét ma már nem csupán HR-kérdés, hanem üzleti, társadalmi és fenntarthatósági kérdés
is.
